űrhajózás – Tágabb értelemben űrhajózásnak nevezzük a világűrben leg­a­lább az első kozmikus sebességgel végrehajtott mozgást. Szűkebb ér­te­lem­ben az űrhajózást az űrrepülés szinonimájaként csak azon küldetések meg­je­lö­lésére használjuk, amelyekben az űreszköz fedélzetén egy vagy több űr­hajós dolgozik. Az űrhajózás története 1961. április 12-én, Jurij Gagarin űr­re­pü­lésével kezdődött. A 60-as éveket a technika és az ember al­kal­mas­sá­gá­nak a kipróbálása mellett a hidegháború kiváltotta erős verseny jellemezte. 1969-ben az ember az Apollo-programban elérte a Holdat. A 70-es évektől megjelentek a több űrhajósnak hosszabb időn keresztül megfelelő élet- és munkafeltételeket biztosító űrállomások (Skylab, a Szaljut sorozat és a Mir). A 80-as évek eleje óta az Egyesült Államok az űrrepülőgépeket használja az űrhajósok világűrbe küldésére. A 90-es évekre a rivalizálást felváltó együtt­mű­ködés volt a jellemző, az évtized végén megkezdődött a Nemzetközi Űr­ál­lomás (ISS) építése. Az USA által 2004-ben meghirdetett távlati tervek között az ISS befejezése mellett az űrrepülőgép-flotta leállítása, új űrhajó ki­fej­lesz­tése, visszatérés a Holdra, és távolabbi célként a Mars-utazás szerepel. Ed­dig saját hordozóeszközzel csak három ország (Szovjetunió/Oroszország, ill. az USA az 1960-as évek óta, Kína 2003-ban először) tudta a világűrbe küldeni űrhajósát. Más nemzetek űrhajósai nemzetközi programok keretében haj­tot­tak végre űrrepülést.