Címdokumentumok térképe |
||
dereguláció a médiában –
A dereguláció a szabályozás szigorának enyhítését jelenti. A kifejezés a
média kontextusában arra utal, hogy az 1970-es és az 1980-as években Nyugat-Európában eltörölték a
közszolgálati média monopóliumát, és engedélyezték a
kereskedelmi műsorszolgáltatást. A dereguláció szemléletváltást jelzett: az állam szabályozó szerepét a piac, vagyis a kereslet és a kínálat összjátékának szabályozó szerepe vette át. A deregulációban szerepet játszott az a felismerés, hogy az állami-közszolgálati média nem elégíti ki a közönség elvárásait. A dereguláció és a nyomában megjelenő
kommercializálódás bírálói azonban úgy vélték, hogy önmagában a piac sem gondoskodik a média kínálatának bőségéről, mert csak a fizetőképes többség igényeit szolgálja ki. Nicolas Garnham brit médiakutató szerint »ma már igen furcsának találnánk, ha a szavazati jogot vásárlóerőhöz vagy
tulajdonjogokhoz kötnénk. Márpedig a médiához mint
információforráshoz és mint a
nyilvános vita fórumához való hozzáférés nagymértékben a fizetési képességen, illetve a tulajdonjogokon múlik«. John Keane brit történész pedig egyenesen úgy fogalmaz, hogy »a piaci verseny piaci cenzúrát termel. [...] Azok döntik el, hogy mely termékeket [...] állítanak elő nagyobb példányszámban, akik ellenőrzést gyakorolnak az információ termelésének és terjesztésének piaci szférája fölött, s ezzel ők döntik el [azt is], hogy mely vélemények nyernek bebocsáttatást a 'vélemények piacára'«.
|
Összeállította: Bajomi-Lázár Péter Utolsó frissítés: 2004. november 15. © 2004 MTA |
|
Kapcsok a világháló felé | ||
¬ Nyitóoldal ® |